Hélisz József 1940. május 20-án született Budapesten.

Édesapám, id. Hélisz József az Elektromos Művek tisztviselője volt, Édesanyám, szül. Petzl Ilona a háztartást vezette. Fiútestvérem, György másfél évvel utánam született.

Általános és középiskolás koromban a tanulás mellett hobbiként rendszeresen sportoltam. Úsztam az Elektromos uszodában, baráti társaságban futballoztam, tagja voltam a diákbajnokságban induló iskolai kézilabda válogatottnak. Bár szeretettem sportolni, igazán azonban egyik sportághoz sem volt komolyabb tehetségem.

Az általános iskola elvégzése után középiskolásként a Kandó Kálmán Híradás- és Műszeripari Technikumban tanultam, ahol az érettségivel együtt műszeripari technikusi oklevelet kaptam. Felsőfokú tanulmányaimat – az időközben főiskolává szervezett – Kandóban végeztem, ahol villamos üzemmérnöki diplomát szereztem.

Először az Egyetemi Nyomdában vállaltam munkát. Ezt követően a VEGYTERV-ben szerkesztőként, majd tervezőként, végül önálló tervezőként dolgoztam. Én voltam az első hazai tervezésű és technológiájú üzem, a kazincbarcikai BVK Kaprolaktám gyár, valamint az első magyar exportált vegyipari gyár, az osztravai Chemicke Zavody szorbit üzemének műszerezési tervezője. Később az EGI irányító tervezőjeként részt vettem az első hazai távfelügyelt kazánházak automatizálásának tervezésében és megvalósításában. Ezt követően a VEGYÉPSZER Generáltervezési Irodájának osztályvezetőjeként a magyar ipar addigi legnagyobb külföldi beruházásának, a tengizi Kőolaj- és Gázkompresszum hazai irányítástechnikai főtervezője voltam. 2000-ben az OLAJTERV-ből mentem nyugdíjba.

1966-ban nősültem. A villamosmérnök Kurovszy Zsuzsannával kötött házasságomból 1967-ben egy lányom, Katalin született. Feleségem korai halála után másodszor is megnősültem. Második feleségem a munkaügyi előadó Erdősi Éva lett. 1997-ben és 2000-ben asszonylányom egy-egy unokával, Liliennel és Robinnal ajándékozott meg.

A Fradizmust Édesapám oltotta belém, aki ifjú korában háromszoros ifjúsági bajnok volt az FTC csapatával. Édesapám érmeit 2012-ben a Fradi Múzeumnak ajándékoztam.

A Népstadion 1953-as megnyitása óta rendszeresen szurkoltam az FTC hazai meccsein. 1957-ben a B-közép tagja lettem, 1959-ben pedig pártoló tagként beléptem az FTC-be, amelynek 2006 óta a rendes tagja is vagyok. 1999-ben az „FTC centenáriumi örökös tagja” lettem.

A még társadalmi szervezetként működő FTC Baráti Körbe 1977-ben léptem be, ahol rövidesen az elnökség tagja lettem.  Az FTC Baráti Kör 1983-as egyesületté alakulásakor annak alapító tagja voltam, majd 1990-ben titkárrá választották. 2000-ben az akkor létrehozott főtitkári tisztséget kaptam meg, amelyet 2017-ig töltöttem be. Főtitkárként egyebek között javasoltam, hogy a népligeti kézilabda csarnokot nevezzék el Elek Gyuláról. Kezdeményezésemre létesült a Soroksári úti első FTC pálya emlékműve. Tevékenyen rész vettem a Rezső téren az „Ősfradisták” emlékparkjának létrehozásában. Az én ötletem alapján valósult meg a Kálvária téren a Kocsis emlékmű. Kezdeményeztem Kalocsai Géza dr., az első magyar nemzetiségű világbajnoki érmes labdarúgó emléktáblájának felállítását a beregszászi szülőházán, amely az első trianoni határon túli fradista emlékmű. Javasoltam a Baráti Körnek a Rudas emlékkönyv kiadását, valamint tevékenyen közreműködtem a Springer és a Friedmanszky füzetek megjelentetésében. Javaslatomra hozta létre a Baráti Kör közgyűlése a törzsgárda tagság rendszerét, megalkottam a Baráti Kör jelszavát és a fradista köszöntést.
A Groupama Aréna felépülte után bevezettem, hogy az ott lévő sky-boxoknál a névadók halálának kerek évfordulóján a Baráti Kör és a Fradi Múzeum közös megemlékezéseket tartson.

2009-ben megkaptam az „FTC Baráti Kör babérkoszorús tagja” kitüntető oklevelet.

Még jóval a rendszerváltás előtt különböző illegális magán rendezvényeken idehaza és az elcsatolt területeken, de a külföldön élő magyarok körében is többször részletesen ismertettem az 1956-os forradalom valódi történéseit. Ezen tevékenységemnek elismeréseként 2006-ban az 56-os Vitézi Lovagrend vitézzé avatott.

2015-ben az elsők között lehettem a Rudas Ferenc által alapított, az FTC-ért nem sportolóként sokat tetteknek adományozható Rudas-rend tagja.