Dr. Gyimesi András 1950. december 4-én született a békés vármegyei Nagybánhegyesen. Orosházán érettségizett, 1976-ban szerzett általános orvosi diplomát a szegedi Szent-Györgyi Albert Egyetemen. Orvosi munkáját a gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórházban kezdte, ahol 26 éven keresztül tevékenykedett. Belgyógyászat (1981), majd endokrinológia szakvizsgát (1989) tett, megszerezte a Magyar Diabetes Társaság (MDT) Diabetológus orvosa minősítést (1996), majd ennek nyomán, 2015-ben a diabetológiai licencet. 1985-ben adjunktusi kinevezést, 1995-ben osztályvezető-helyettesi megbízást kapott, 1996-ban pedig az osztály endokrin-diabetológiai részlegének vezetője lett. 2002-ben sikeres pályázatot követően a békéscsabai Réthy Pál Megyei Kórház diabetes profilú II. Belgyógyászati osztálya, 2012-ben az újonnan szerveződött belgyógyászati mátrix osztály vezetője lett, és betegsége elhatalmasodásáig annak irányítója maradt.

Már gimnazistaként is olthatatlan rajongással szerette a futballt és a Fradit. A szegedi egyetemi évek alatt eredményesen futballozott a SZEOL-ban. Az egyetem elvégzése után választás elé került. Döntenie kellett, hogy fiatal orvosként Budapestet és a FTC-t vagy akkor még egyetemista gyulai szerelmét választja. Azt utóbbi mellett döntött,  38 évet élt boldog házasságban,  miközben két  gyermeket felnevelt. Így bontakozott  ki az első bekezdésben felsorolt pályája, az emberi, gyógyítói és iskolateremtő orvosi nagysága, amelyet több mint 150 publikációja is őriz.

Természetesen a Fradi iránt érzett rajongása sem múlt el, folyamatosan kereste a kapcsolatot a klubbal, amelyet végül az FTC Baráti Körében talált meg. Elnökségi tagja lett a Baráti Körnek, ahol a legnehezebb időkben is példát mutatott a zöld-fehér színek iránti szeretetből, az Erkölcs, Erő, Egyetértés szavak alapítók adta valódi jelentéséből.

Valódi unikumnak számított a magyar orvostársadalomban, mint sportért rajongó főorvos, aki betegei iránti odaadó alázata mellett a családjának szentelte egész életét, ugyanakkor mindvégig megmaradt nemesen egyszerű gyógyítónak. Betegei naponta a híressé vált zöld ingében és fehér köpenyében láthatták, a Fradi színeiben, egyben a remény színében.

Bár rendelkezett rangos elismerésekkel és kitüntetésekkel, 2012-ben megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét és 2015-ben a Rudas-rendet, szakmai és emberi nagyságát ismerve elmondhatjuk, ő maga a volt kitüntetés az embertársai számára. Hosszú, méltósággal viselt betegség után 2017. június 10-én hunyt el, Gyulán a Református Ó-temetőben nyugszik.